
Szabad vagyok! - mondta a majom a rácsnak.
Egy "neo-liberális bolsevik hazaáruló senki eltaposnivaló zsidó-cigány", azaz egy átlag magyar polgár mindennapjai


De lehet, hogy mégis csak meghagyom, mint udvari bolondot. Ha röhögni akarok (rajta), csak füttyentek, vagy bedobok valami olyan témát, amiről bizton tudom, hogy milyen hatással van van rá, és már jön is farokcsóválva, pitizve. Nem mondom, időnként szemtelen kicsit, és olyankor virtuálisan szájba kell verni, hogy kusshadjon (ehhez egyébként az oldal valamennyi látogatójának joga van, hiszen a vendégszeretet íratlan törvénye ezt a jogot automatikusan biztosítja számukra), azt hiszem, mégis csak megtartom ezt a kis dögöt. Hadd futkározzon, csak ne legyen folyton láb alatt.


Egy már korábbtól létező blogon tegnap némi "nézeteltérésbe" keveredtem egy magát sokszorosan értelmiségiként aposztrofáló szélső jobbos látogatóval. Ahogyan én láttam, eléggé egyedül volt, mind a véleményével, mind pedig a stílusával. Állásfoglalása: ország-világ előtt ismeretes, a szélső jobb irányából megfogalmazódó zagyvaság. Stílusa: a már megszokott fröcsögés. A csevelyt csak az tette élvezetessé, hogy a monitoron keresztül is áradt belőle az a sötétség, ami legalább saját maga számára hihetővé teszi a sok baromságot, amit összehord. A fickó a legteljesebb mértékben nélkülözi egy igazi egyéniség ismertetőjegyeit (csak mások hülyeségeit szajkózza, de azt nagyon), az önálló vélemény kialakításához szükséges bel- és külpolitikai ismereteket, valamint a történelem alapszintű tudását. Másokkal is "összeveszett" a megjegyzésein keresztül és majd minden irományában megfenyeget valakit :).
Végül, azt hiszem, hogy ez az egyébként sajnos mindennaposnak mondható esemény volt az ami ennek a blognak a létrehozására indított. Az általános tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy ezek a frusztrált, pszihopata őrültek az ország és a benne élők számára viselkedésükkel, kirekesztő "politikájukkal", fenyegetőzéseikkel és estenként tettlegességeikkel egyre több problémát generálnak. Sajnos ez a tendencia évek óta erősödni látszik. Minden esetre, ebből a fajta őrületből számomra még egy csepp is soknak látszik.
És hogy mi a szándékom ezzel a bloggal? Magam sem tudom még. Talán valami olyasmi, hogy kibeszéljem magamból mindazt a sok mérget, amivel az ilyenek tömnek naponta, és hogy, ha valaki, aki esetleg olvassa ezeket a sorokat és kedvet érez hozzá, hozzáfűzhesse a saját gondolatait, megmutatva ezzel, hogy "sokan vagyunk és elegen". Persze szépszámmal akadnak már ilyen oldalak, tudom. Mégis más egy kicsit, ha a sajátját szerkesztgeti az ember. Remélem, hogy megtalálja azokat az olvasókat, akik hasonlóképpen szenvednek a mai áldatlan állapotoktól, és a kedvük is megvan hozzá, hogy itt eldiskuráljanak egy kicsit, vagy akár tanácsokkal lássanak el másokat, esetleg információkat tegyenek közzé. Igen. Lehetne akár egy szervezetten működő közösségi portál is.